Hogyan kerüljük el a szerzői jogok megsértését
Miért lehet könnyen elkövethető hiba a szerzői jogi törvény megszegése, és hogyan lehet elkerülni a jó hírnév megsértését.
Az internet térnyerésével a hozzáférhetõ képek sokfélesége és mennyisége olyan szintre nõtt, ami egy generációval ezelõtt még elképzelhetetlen lett volna, amikor egy kép beszerzése sokkal többet jelentett, mint egy linkre kattintás. A képek egyre növekvő elérhetőségével azonban együtt jár a velük való visszaélések növekvő kockázata is, és a nyomtatóknak manapság minden eddiginél nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük, hogy ne tévedjenek.
A nyomtatási technológia fejlődésével a szellemi tulajdon kérdése mindig is fontos szempont volt. Kezdetben a szerzői jog csak az írott szóra vonatkozott, és a szerzők alig vagy egyáltalán nem részesültek védelemben, az újonnan megjelent műveket széles körben lemásolták és napokon belül kinyomtatták a versenytársak. Ennek az éles gyakorlatnak a korlátozására a 18. század fordulóján különféle ad hoc intézkedések születtek; 1710-ben Londonban elfogadták a szerzői jogi törvényt, amely végre valamiféle garanciát kínált a szerzőknek arra, hogy meghatározott ideig (eleinte 14 évig, de később meghosszabbítva) részesüljenek munkájukból.
A következő évtizedekben elkerülhetetlenül rengeteg küzdelem zajlott a szerzők, nyomdászok és törvényhozók között, a törvényeket felülvizsgálták és újraírták. A 20. század elején a kottákat is a szerzői jogi törvények hatálya alá vonták, ami nagy megkönnyebbülést jelent az elszegényedett dalszerzők számára. A 20. századdal olyan új technológiák is megjelentek, mint a fényképezés és a zenei rögzítés, amelyek viszont a szellemi tulajdonjogok hatálya alá esnek.
Ha bármelyik kép felkeltette érdeklődését, használat előtt fel kell vennie a kapcsolatot a tartalom készítőjével
A nyomdászat eközben folyamatosan ugrál – már nem csak könyvekről és kottáról van szó, hanem bögrékről, pólókról, promóciós anyagokról és számtalan egyéb felhasználásról. Ahogy ez a technológia fejlődött, úgy fejlődött a képforrás- és -készítési képességünk is, például a Google Képek, a Wikipédia és a mesterségesen létrehozott digitális képek mesterséges intelligencia-forrásai, mint például a DALL-E 2, mind karnyújtásnyira. Tehát pontosan mi a szabad és mit tilos képhasználat a mai szerzői jogi aknamezővel kapcsolatban?
Tedd és mit ne
Képzeld el, hogy az a feladatod, hogy gyorsan megtaláld, mondjuk, Rio de Janeiro képét, és véletlenül még nincs ott valaki. Ezen a ponton lehet, hogy kísértést érezhet a Google képkeresőben, és megragadja, amit keres a böngészőből… de ezt kerülni kell. Ha bármelyik kép felkeltette érdeklődését, használat előtt feltétlenül vegye fel a kapcsolatot a tartalom készítőjével – aki lehet szabadúszó fotós vagy csak amatőr –, aki feltöltötte a képet egy blogra.
Ez a folyamat időigényes és eredménytelen lehet. Ha azonban úgy dönt, hogy továbbra is használja a képeket a szerzői jogi jóváhagyás nélkül, akkor Önt a felfüggesztés vagy az utólagos engedélyezési költségek kockázatának teszi ki. A beszüntetési és leállítási parancsok sok időveszteséggel járnak, és a legrosszabb esetben egy nyomtatási feladat selejtezését eredményezik.
Szerencsére egyszerűbb lehetőségek állnak rendelkezésre, és az egyik legjobb forrás a Wikimedia Commons , amely az alkotóik által feltöltött képek hatalmas könyvtára, amely ingyenesen használható. Ennek ellenére az ott található képek túlnyomó többsége megköveteli az alkotóhoz való hozzárendelést, ami csekély árnak tűnik. Általánosságban elmondható, hogy a képek módosíthatók, amennyiben a módosított képet is elérhetővé teszik ugyanazokkal a feltételekkel. Minden képlink a tartalom készítőjének adatait tartalmazza, így nehéz tévedni.
Egy másik hagyományos módszer egy bejáratott cég állományi képének használata. Így biztos lehet benne, hogy rendelkezik a használati jogokkal, de előfordulhat, hogy fizetni kell érte. Egyes nagyobb állományimázs-cégek peres hírnévvel rendelkeznek, és nem tanácsos ezeket természetesnek venni. Más cégek, mint például az Unsplash, a Pexels és a Pixabay jogdíjmentes képeket kínálnak, amelyekhez nem kell forrásmegjelölést megadni, ezért mindenképp érdemes ezeket először megnézni.
Az engedélyek ellenőrzésének elmulasztása ahhoz vezethet, hogy a képalkotók meglehetősen könnyen lenyomoznak téged a fordított képkereséssel, ami abbahagyáshoz vezethet.
A stock képekre vonatkozó egyéb korlátozások közé tartozhat a csak szerkesztői használat (nem kereskedelmi), nem logó vagy védjegy részeként való felhasználás, valamint a képen szereplő személyek vagy tulajdonságok használata annak érdekében, hogy úgy tűnjenek, mintha az Ön termékét támogatnák – ezért mindig ellenőrizze a kis nyomtatás.
Az engedélyek ellenőrzésének elmulasztása ahhoz vezethet, hogy a képalkotók meglehetősen könnyen lenyomozzák Önt egy fordított képkereséssel, ami abbahagyáshoz vezethet. Szándékától függetlenül a képek jogosulatlan felhasználása képlopásnak minősül. Ez anyagilag káros lehet, és árthat a hírnevének.
A spektrum legmodernebb végén a mesterséges intelligencia által létrehozott képek (például a DALL-E 2) jelentek meg az elmúlt években. Azokra a képekre, amelyeket nem valódi ember készített, nem vonatkozik a szerzői jog, de fontos észben tartani, hogy általában megkövetelik a forrásmegjelölést (az AI-forráshoz), és nem adhatók át eredeti alkotásnak.
3D nyomtatási jogok
Végül érdemes kicsit elgondolkodni a 3D nyomtatás fejlődő technológiáján, és átgondolni, milyen további problémák merülhetnek fel a fejlesztés eredményeként. A szerzői jog továbbra is védi az ilyen módon sokszorosítható tárgyakat, ezért fontos az engedély beszerzése. Lehetséges, hogy a védjegy- és szabadalmi jog (mindenre, aminek műszaki funkciója van) itt is szóba jöhet. Ha egy jó hírű webhelyről tölt le egy CAD-tervfájlt, annak saját Creative Commons licenccel kell rendelkeznie, amely egyértelművé teszi, hogy a 3D-s nyomtatott objektum felhasználható-e kereskedelmi célokra, vagy a használata szigorúan nem korlátozódik-e kereskedelmi véget ér.
A 3D nyomtatással kapcsolatos szerzői jogi törvény még mindig nagyon folyamatban van, és mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az ezen a területen bekövetkező fejleményeket.
Ha olyan fájlt tölt le, amelyhez nem tartozik ilyen licenc, az további problémákat okozhat. A 3D nyomtatással kapcsolatos szerzői jogi törvény még mindig nagyon folyamatban van, és mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az ezen a területen bekövetkező fejleményeket.
Ahogy a technológia folyamatosan fejlődik, valószínűleg további megfontolások válnak aktuálissá, ezért fontos, hogy semmit ne vegyünk természetesnek.
Legyen FESPA tag az olvasás folytatásához
Ha többet szeretne olvasni, és hozzá szeretne férni a Club FESPA portál exkluzív tartalmához, kérjük, lépjen kapcsolatba a helyi egyesülettel. Ha nem vagy jelenlegi tag, kérlek érdeklődj itt . Ha az Ön országában nincs FESPA Egyesület, csatlakozhat a FESPA Directhez . Miután FESPA taggá válik, hozzáférhet a Club FESPA portáljához.
Témakörök
Friss hírek
Steve Lister: gyakorlati útmutató a zöld állításokhoz
Steve Lister fenntarthatósági és nyomtatási tanácsadó leírja, hogyan kerülhetik el a nyomtatók a zöldmosással kapcsolatos vádakat.
Valóban jobban működik a digitális marketing, mint a nyomtatott marketing?
Mivel a digitális marketing népszerűsége folyamatosan növekszik, van még helye a print marketingnek az egyre inkább online világban? Megvizsgáljuk, hogy a digitális marketing jobban működik-e, mint a nyomtatott, vagy fordítva.