Életciklus elemzés: poliészter vs pamut

Clare Taylor, a Clare Taylor Consulting környezetvédelmi tanácsadója arról szól, hogy az életciklusok megértése miért teszi lehetővé a pamut és a poliészter példakénti felhasználásával annak meghatározását, hogy hol lehet változást elérni.

A körforgásos gazdaság, a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó jogszabályok és számos magas szintű politika mögött jó okkal áll a környezetgazdálkodás életciklus-szemlélete.

Az életciklus-elemzés, az életciklus-értékelés, az életciklus-menedzsment és az életciklus-megközelítés mind szorosan összekapcsolódnak, és egy közös célt szolgálnak – egy termék vagy szolgáltatás hatásainak megértését és kezelését annak teljes élettartama során. Semmi sem csak egy módon hat a környezetre, és ha csak egy kérdést vagy egy életciklus egy részét nézzük, az nemkívánatos, nem kívánt következményekhez vezethet. Klasszikus példa volt a dízelautók felé történő elmozdulás üzemanyag-hatékonyságuk miatt: ennek következtében a levegő minősége és az emberi egészség károsodott.

Az életciklusok megértése csökkenti az ilyen kockázatokat, és lehetővé teszi, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a legtöbb változást elérheti.

Mik ezek az eszközök, és hogyan hasznosak az Ön vállalkozása számára?

Egy termék vagy szolgáltatás életciklusa felöleli az összes szakaszt a nyersanyag beszerzésétől a termék vagy szolgáltatás tervezésén, elkészítésén és leszállításán át egészen a felhasználásig, és az életciklusa végén vele történik.

A teljes életciklus-elemzés (LCA) elvégzése összetett folyamat, amely nagy mennyiségű adatot gyűjt a bemenetek és kimenetek részletes leltárának elkészítéséhez. Ahogy azonban egyre jobb szoftverek és több LCA-adatbázis válik elérhetővé, ez egyre egyszerűbbé és kevésbé időigényessé válik.

Bár a hulladék leginkább a gyártási folyamat végén látható, általában a kezdeti lépések során keletkezik

Nem feltétlenül tartalmazza minden, a folyamatban használt termék életciklusát: itt jönnek be a hatókörök, a rendszerhatárok, a funkcionális egységek és az allokációk. Egyszerűen fogalmazva, a funkcionális egység lehetővé teszi az összehasonlítást – tehát lehet egy tétel, valaminek mennyisége. vagy adott szolgáltatás nyújtása. Az Ön hatóköre és rendszerhatára határozza meg, hogy mit tartalmazzon, és felhasználhatja a meglévő LCA-információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak és szükségesek a határon kívülről érkező hatások arányos elosztásához.

Az életciklus-értékelés az adatok kiértékelését jelenti. Mindkét kifejezést gyakran felcserélhetően használják, bár nem azonosak. Ez az értékelés hasznos új termékek, anyagok vagy szolgáltatások tervezésekor, valamint a politika és a jogszabályok tervezése során.

Az LCA elvégzése nem szükséges az életciklus-megközelítés részeként – használhatja a meglévő információkat, beleértve bizonyos ökocímkéket vagy környezetvédelmi nyilatkozatokat, de a teljes életciklus áttekintése továbbra is szükséges. Az ISO 14001-ben ez magában foglalja annak meghatározását, hogy mit vezérelhet és mit befolyásolhat az üzemeltetési vezérlés részeként.

Például, bár a hulladék leginkább a gyártási folyamat végén jelenik meg, általában a kezdeti lépések során keletkezik: a termék tervezésénél, a specifikációnál, a gyártási munkáról és a gyártás tervezésénél, valamint az anyagok megrendelésekor. . A legjobb nyereséget a front-end változtatásai érik el. A hulladék hatása itt is könnyebben változtatható, ha esetleg felülvizsgáljuk az anyagspecifikációkat, vagy megtervezzük és meghatározzuk az újrahasznosíthatóságot.

Szemléltető összehasonlítás

Egy pamut ing és egy poliészter ing összehasonlítása mutat be példát arra, hogy a hatások hogyan változnak az életcikluson át. Ez egy nagyon leegyszerűsített pillanatkép, figyelmen kívül hagyva a sok más rendelkezésre álló szintetikus és növényi alapú szálat, amelyek mindegyike különbözik hatásukban, és sok részletet kihagy (amihez könyv kell), de megadja az általános képet.

A közhiedelem szerint a pamut a környezetbarátabb választás a mikroműanyag szennyezettsége miatt, ami komoly aggodalomra ad okot, mivel a szintetikus ruházat gyártása és mosása a környezetben található mikroműanyagok körülbelül egyharmadát teszi ki – de vajon ennyire egyértelmű ez? Íme néhány felmerülő kérdés.

Természeti erőforrásokra gyakorolt hatás

Az ingünk elkészítéséhez szükséges textil beszerzéséhez pamut termesztésre van szükség. A pamut természetes, megújuló szál, de kilogrammonként a legnagyobb negatív hatással van az ökoszisztémára, mint bármely más, ruházathoz használt rost. Ez a műtrágyák és peszticidek nagyon magas használatának, valamint a biológiai sokféleségre, valamint a talaj és a víz szennyezettségére gyakorolt hatásának köszönhető, mivel átszivárognak a talajon, vagy az eső lemossa, és eléri a vízforrásokat. A gyapot termesztése jelentős mennyiségű vizet (és földet) használ fel, ami károsítja az ökoszisztémákat, míg a poliészter vízlábnyoma kisebb.

A poliészter egy fosszilis alapú műanyag, amely nem érinti a mezőgazdaságot; a gyártás kisebb hatással van az ökoszisztémákra, mint a gyapottermesztés, de az olaj megszerzésének vannak hatásai.

Életciklusa során a poliészter üvegházhatású gázok kibocsátása általában kisebb, mint a pamuté

Ebben a szakaszban sok minden befolyásolhatja a hatásokat, például a fenntarthatóbb gyapotgazdálkodásra irányuló kezdeményezések, a biotermesztésű pamut és az újrahasznosított poliészter használata. A bioalapú poliészterforrások fejlesztése folyamatban van, de fennáll a veszélye annak, hogy versenyeznek az élelmiszer-termeléssel, vagy más ökoszisztéma-hatásokat fejtenek ki.

Ruhagyártás és -használat

A ruha készítésekor a megfontolások hasonlóak mindkét esetben: milyen vegyszereket használnak, milyen ellenőrzések vannak érvényben a víz és a levegő szennyezésének megakadályozására, beleértve a mikroszálakat a textíliák vágása és sminkelése során. A mikroszálak nem csak a poliészterre jellemzőek – minden textilből származnak, és a természetes mikroszálak is károsak az emberi egészségre és a környezetre.

A levegőben lévő textilszálak különösen érintik az iparban dolgozókat. Még mindig vannak különbségek a két textil között – a poliészter festése kevésbé intenzív folyamat, mint például a pamut festése.

Ismét vannak kezdeményezések a gyártási hatások csökkentésére, különösen a szövetfestés terén.

Használati szakaszában bármelyik hatása a felhasználótól függ. Mivel a poliészter könnyebb, potenciálisan több ruha kerülhet a mosógépbe, kevesebb vizet és mosószert használva ruhánként, de jelentős mennyiségű mikroműanyag kerül a vízbe. A pamut ebben a szakaszban mikroszálakat is kibocsát, és ennek számszerűsítésére és hatásainak meghatározására irányuló kutatások folyamatban vannak. Habár a szennyvíztelepeken végzett tisztítás a mikroszálak nagy részét képes megkötni, a kezelt iszap mezőgazdasági területeken történő felhasználása visszavezetheti azokat a környezetbe.

A használat során felszabaduló mikroszál mennyisége a fogyasztó döntésétől függ – a mosási ciklustól, a gép telítettségétől –, de attól is, hogy a ruhákat szűrőzsákban mossák, vagy a gép szűri. Jelenleg nagyon kevesen rendelkeznek megfelelő szűrővel, de már kaphatók utólagos szűrők, és 2021-ben került piacra az első beépített mikroszálas szűrővel ellátott gép. A mikroszálak a szárítás során kerülnek a levegőbe.

Energia és klímaváltozás

A poliészter nagyobb energiahatással bír a textil beszerzési szakaszában, mivel gyártása energiaigényes folyamat. A használat során azonban a kép nagyon eltérő, és életciklusa során az üvegházhatású gázok kibocsátása általában kisebb, mint a pamuté.

A poliészter könnyen kezelhető anyag – gyorsabban szárad, mint a pamut, és kevesebb vasalást igényel. A szárítógépben történő szárítás energiafelhasználása nagyobb, mint a mosásé, így a poliészter rövidebb száradási ideje jelentős.

Nincs egyszerű válasz, de sok olyan beavatkozási pont van, ahol a hatások csökkenthetők

A használati fázisban az energia nagyon magas mind a textíliák esetében, mind a fogyasztó által szabályozott, de befolyásolhatják a ruházati címkék és az alacsonyabb hőmérsékleten történő mosást célzó kampányok.

A viselkedés itt nem csak a mosási hőmérsékletre vonatkozik, hanem a mosás gyakoriságára, a mosási ciklus típusára és időtartamára, valamint a ruhák szárításának módjára (akár vonalszárításra, akár szárítógépben), milyen gyakran vasalják és milyen hőmérsékleten.

Az élet vége

A poliészter kémiailag újrahasznosítható minőségromlás nélkül. A pamut mechanikusan újrahasznosítható, de szálai megrövidülnek, és szűz szál hozzáadása szükséges, ami lehet szintetikus vagy más cellulózszál. Kémiai úton is újrahasznosítható egy másik cellulózrostká, de ez új technológia, és kereskedelmi méretekben nem könnyen elérhető. Az egyszálas ruhadarabok könnyebben feldolgozhatók.

Itt is nagy szerepe van a fogyasztói döntéseknek, mivel a legtöbb ruhát ártalmatlanítják, nem pedig újrahasznosítják, és keveset javítanak, hogy meghosszabbítsák élettartamát.

Hatékony hatásterület itt a ruhadarab tartóssága. A jó minőségű textíliák és a jól megmunkált ruhadarabok hosszabb ideig viselhetők, így a hatás a használati fázisig és az élettartam végéig több „viselési napra” oszlik el, és emellett késlelteti a csere szükségességét. .

Van egyszerű válasz?

Amint látja, ez egy nagyon bonyolult kérdés. Tekintse meg a nem ruházati textíliák eltérő felhasználási ciklusait, és – ha a környezeti hatásokon túl a fenntarthatóságot nézzük – a textilipar társadalmi hatásait is, és ez még inkább azzá válik. Nincsenek egyszerű válaszok, de sok olyan beavatkozási pont van, ahol a hatások csökkenthetők.

Az ökocímkék és a környezetvédelmi nyilatkozatok segítik a választást, de szilárdnak és bizonyítékokon kell alapulniuk ahhoz, hogy céljukat szolgálják.

Ezek egyike sem statikus. Léteznek programok és kezdeményezések minden típusú textil és ruházat hatásának csökkentésére a ciklus minden szakaszában. Folyamatban van a munka a mikroszálak textilekből történő kibocsátásának megértése és csökkentése érdekében is – egy uniós projekt és ágazatközi kezdeményezések célja a mikroszálak vízből történő kiszűrésének kezelése, valamint a környezetbe jutásuk megakadályozása.

És természetesen mindannyian egyénileg változtathatunk a személyes életünkben hozott döntéseinkben.